2013. június 25., kedd

13.rész

És már itt is van az új rész! Annyira ne örüljetek, hogy ilyen hamar hozom a részeket, mert csak azért siettek velük, mert sikeresen betábláztam a nyaramat és nem tudom mikor tudok új részt hozni, szóval ezért siettek velük annyira. Nagyon köszönöm a hozzászólásokat a 12. részhez!<3 Nem is húzom az időtöket, jó olvasást, puszi Rose:))


 Olívia szemszöge

 Niallel elkezdtünk futni. A városon kívül futottunk biztonság kedvéért, hogy nehogy lefényképezzenek minket és persze a rajongók miatt is. Niall egész jó kondiban van szerencsére bírta a tempómat. Futás közben nem nagyon beszélgettünk, de amikor megálltunk kicsit sétálni érdekes témát hozott fel.
 - Ki tetszik a legjobban a bandából? - ez a kérdés még természetes, de ami utána jött.
 - Hát mindegyikőtöktől elolvadok, de amúgy Harry az aki a kedvenc! - válaszoltam neki kicsit pirosan bár ezt simán foghattam volna a futásra.
 - És mi van veled meg Harryvel? - majdnem kiesett a szemem a feltett kérdés miatt.
 - Mi lenne?
 - Hát ő a kedvenced és amióta itt vagyunk szinte csak veled tölti az idejét.
 - Na és? Ez még nem azt jelenti, hogy bármi lenne köztünk, hiszen még csak kb. három napja vagytok itt. Különben is ő egy világsztár és valld be őszintén ki járna velem, ha bármelyik nő az övé lehet hisz Harrynek már volt egy pár barátnője és arról ne is beszéljünk, hogy én még csak 14 vagyok! - nem gondolkozott rajta egyből elmondta a véleményét.
 - Tudod amióta volt az a koncert ahol találkoztunk veletek, Harry azóta nagyon megváltozott!
 - Hogy érted? - kérdeztem vissza, de nem válaszolt rá.
 - Nem futunk tovább?
 - De, de hogy érted, hogy megváltozott?
 - Többet nem mondok!
 A maradék időben amíg futottunk a beszélgetésen gondolkoztam. Hogy érthette, hogy megváltozott? És miért nem mondja el, hisz én előtte nem ismertem Harryt. Most, hogy így elgondolkoztam, tényleg Harry sok időt töltött velem, többet mint a többiek, de lehet, hogy csak legjobb barátok maradunk. De végül is ki tudja mit hoz a jövő?! Na jó azért csak nem fogok össze jönni Harry Styleszal!
 Niallel megérkeztünk a ház elé. Kicsit még kilihegtük magunkat és utána bementünk a kapun is.
 - Holnap is megyünk? - kérdeztem.
 - Mehetünk!
 - Oké akkor holnap is, de akkor sokkal hosszabbat futunk. - mosolyodtam rá.
 - Benne vagyok!
 - Sziasztok! - nyitottam be a házba.
 - Itt vannak a sport emberek! - hallottam Louist, talán a nappaliból.
 - Milyen volt a futás? - kérdezte Liam.
 - Jó volt! Holnap is megyünk Olíviával! - válaszolt Niall.
 - Niall hogy bírta a tempódat? - kérdezte a testvérem, de magyarul.
 - Hát egészen gyorsan fut! - válaszoltam vissza neki szintén magyarul.
Mindenki kérdőn nézett ránk, de én csak legyintettem egyet, hogy mindegy. Mikor levettem a cipőmet és felakartam menni lezuhanyozni és átöltözni, de Harryvel találtam szembe magamat.
 - Fél óra ugye nem sok a várakozásra? - kérdeztem tőle.
 - Nem, de milyen volt a futás?
 - Jó volt, de most mennék fürödni. - kapcsoltam mielőtt még elmennék álomországba.
 - Persze! - és szabad utat engedett fel a lépcsőn.
Fentről hallottam, hogy lent nagyon kuncognak valamin, de nem értettem. Nem is foglalkoztam vele csak
megfogtam a cuccomat és a fürdőbe vettem az irányt. Gyorsan lefürödtem és miután magamra kaptam egy melltartót és bugyit, fogat mostam. Mikor a fog tisztítást is befejeztem magamra kaptam a kiválasztott ruhát és a korzettet, gyorsan még befújtam a testemet mindenféle illatosítóval és kimentem a fürdőből. Lementem a földszintre és Harry már várt rám. A kanapén ült, mint egy igazi Isten. Nem illet ehhez a környezethez.
 - Kész vagyok! - mondtam neki, mert nagyon el volt foglalva a telefonjával.
 - De csinos vagy! - állt föl.
 - Nem is! Tök lazán öltöztem, mert nem tudom mire számítsak!
 - Mindenben szép vagy! - a mosolyával megtud ölni.
 - Azért ne essünk túlzásokba. - bokszoltam egyet a hasába.
 - Nem szokásom. - a földet kezdtem nézni, mert nem bírtam tovább. Vörös lettem - Na jössz? - kérdezte.
 - Persze! - az előtérbe mentünk. Felvette a cipőjét és ezért én is így cselekedtem. Utána még egy kabátot is magamra kaptam és Harryre néztem. Már készen volt és egy kosár volt nála. Mit tervezet ez a srác? Kinyitotta az ajtót és, mint minden úri ember előre engedett. Gyalog indultunk el arra amerre Niallel futottunk.
 - Talán sétálni megyünk? - tettem föl a kérdést.
 - Igen. - mosolygott rám. Atyám az a mosoly élőben még szexibb.
 - De akkor minek a kosár? - néztem a kosára nehogy elolvadjak.
 - Majd megtudod!
Játékból mérgesen néztem rá. Kicsit nevetett, de én nem bírtam tovább és egyből elkaptam a fejemet. Nem tudom, hogy a szívem hogyan fogja kibírni ezt az estét, de remélem nem akar leállni. Végül megérkeztünk a végállomásra a kedvenc mezőmre. Ide szoktam kijönni, ha egyedül akarok lenni, vagy ha a barátaimmal szeretnék szórakozni. Harry letette a kosarat a földre, majd kinyitotta a tetejét és elővett egy nagy pokrócot.
 - Hahaha! - nevettem fel - Piknikezni fogunk? Ilyen időben? Február végén?
 - Meleg van ahhoz képes, hogy még csak február van és arra gondoltam, hogy a naplementét nézzük meg evés közben, de még túl korán van ahhoz!
 - Hát csak egy 'kicsit'! - válaszoltam neki - Mit terveztél addig?
 - Reménykedtem, hogy eleszünk itt. - perverz mosoly jelent meg az arcán a mondat végén.
 - Na de Harry! - nevetem el magamat. Ő is nevetett.
 - Nyugi csak vicceltem. - nyugtatott meg.
 - Reménykedtem is. Szóval mit csináljunk?
 - Mit szeretnél? - tette föl a kérdést.
 - Csináljunk képeket! - és vettem elő a telefonomat.
 - Oké! De az én telefonommal! - vette elő a sajátját.
 - Rendben! Ki fotózz először?
 - Csak én fényképezek, te meg csak pózolj!
 - De én veled is akarok képet!
 - Oké majd a végén csinálunk egy közöset!
 - Igen! - ugráltam örömömben és már el is készült az első kép.
 Harry nagyon ügyes fotós csak én voltam béna modell. Vagy hülye fejet vágtam, vagy ha véletlenül lett egy jó kép akkor pedig valahol kilátszódott a páncélom. Nem baj legalább el voltunk. Harryvel próbáltunk
valami normális képet készíteni magunkról többé kevésbé sikerrel, szóval feladtuk az egészet, de nem volt baj mivel a nap már kezdett lemenni. Leültünk a pokrócra és Harry ismét a kosárban kezdett kutatni. Elő vett egy piros rózsát és a szájába helyezte. Kuncogni kezdtem rajta, mert valamit nem talált a kosárban. Nagyon kutatott benne. Végre megtalálta amit keresett. Két darab óriás szendvics. Oda nyújtotta az egyiket nekem és én egy mosoly kíséretében elfogadtam tőle.
 - Remélem ízleni fog! - harapott bele a sajátjába.
 - Tuti finom lesz! - tátottam a számat az első falathoz - Hmm! Isteni! Nagyon finom lett!
 - Tényleg? - kérdezte.
 - Igen! Ha legközelebb itt leszel te csomagolód a kaját nekem a suliba!
 - Oké!
 Kajálás közben nem tudtam eldönteni, hogy merre nézek. Nézem a csodálatos nap lementét, vagy a legtökéletesebb, legkedvesebb, legszexibb barátomat, Harryt. A választásom végül a nap lementére esett, így legalább nem fogok vörös lenni. Amikor benyomtam a vacsimat Harry felé fordultam. Engem nézett és ahogy láttam ő is elfogyasztotta a vacsoráját.
 - Köszönök mindent! - mondtam és oda hajoltam adni neki egy puszit. Biztonság kedvéért megfogtam a fejét nehogy elfordítsa. Mosolyogni kezdett. Vér vörös lett az arcom és még ráadásul tök hülyén elkezdtem mosolyogni, ennek következtében lehajtottam a fejemet és a kiengedett hajam mögé bújtam. Harry két tenyerébe tette a fejemet és felemelte, hogy a szemébe nézek. Neki is piros volt az arca, biztos a puszi miatt amit az előbb kapott. Tökéletes arcát tanulmányoztam, boldog volt! Így ültünk percekig, de egyszer csak közelíteni kezdett az arcom felé, de nagyon lassan. Mikor már csak pár ujjnyi távolság volt az arcunk között, a szél elkezdett fújni és engem meg kirázott a hideg.
 - Fázol? - kérdezte aggódva.
 - Nem. - válaszoltam. Nem akartam, hogy bármi megzavarja ezt a pillanatot, de sikeresen elrontottam.
 - Tessék itt a pulcsim. - adta oda.
 - Köszönöm. - vettem föl és amikor nem nézett oda bele szippantottam. Nagyon finom volt az illata, legszívesebben végig azt szagoltam volna. Lehet megpróbálom megszerezni.
 Harryvel fölálltunk és elkezdtünk összepakolni. A rózsát is vissza akartam tenni, de Harry nem engedte, azt mondta, hogy az az enyém és, hogy fogjam. Hát azt gondoltam, hogy az enyém, de miért kellet fogjam? Harryvel vissza indultunk a házhoz, vissza felé is sokat nevettünk a képeken amiket készített rólam, de a közös képeket, hát ott majdnem össze estem az utcán annyit röhögtem azokon. Kicsit sem nézhettek hülyének. Végül haza érkeztünk és mikor mind a ketten levettük a cipőnket engem a lányok, őt pedig a fiúk rángatták el valahova.

5 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett, de ez nem újdonság:D Imádom, siess a következővel:$♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oké megpróbálok sietni! És tényleg nagyon köszönöm:))

      Törlés
  2. Hyy! :))
    Van nálam egy díj,ami csak rád vár! ;)))
    http://christywith1d.blogspot.hu/2013/07/az-elso-dijam-3.html

    Kriszti xx

    VálaszTörlés
  3. Erre vártam amióta blogokat olvasok, egy piknikes randi. És te megvalósítottad. Tiszteletem a tied! :)D*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nina!:D
      Igen? Ú most büszke vagyok magamra!:D
      Rose King

      Törlés